Alapszabály

Az Isten Gyülekezete megalakulásának leírása

A közösség 1926-ban alakalt meg, az „Isten Gyülekezeteinek Missziója” néven.
1945-ben ilyen néven vált ismert felekezetté. 1955 óta hivatalosan „Isten Gyülekezete” néven folytatja tevékenységét.

  Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház

Alapszabálya:

Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház (a továbbiakban: Gyülekezet) az Isten Gyülekezete Szövetsége Missiója és Magyarországi Egyesült Pünkösdi Egyház egyesülésével jött létre, és egyben a Gyülekezet az Isten Gyülekezete Szövetsége Missiója általános jogutódja.

A Gyülekezet jogi személy. 

Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház magában foglalja az érintett helyi gyülekezetek valamennyi tagját, és az érvényes szolgálati engedéllyel: helyi, általános, vagy felavatási Prédikátori igazolvánnyal rendelkező lelki munkásokat, akik az egyház szervezetet alkotják. 

  1. A Gyülekezet neve: Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyhá
  2. Az egyház székhelye: 7900 Szigetvár, Deák Ferenc tér 20/C. Fsz. 3.
  3. Az egyház célja:

Ennek a keresztény Gyülekezetnek az a célja, hogy alkotmányos és törvényes eszközökkel hirdesse Jézus Krisztus evangéliumát Magyarországon. Elsődleges cél betöltése érdekében ez az egyház megalapíthat és fenntarthat helybeli gyülekezeteket tagjai javára, alapíthat tanintézetet tagjainak képzésére, szolgálatának kiterjesztésére, működtethet nyomdát vagy  másként publikálhat a gyülekezettel kapcsolatos irodalmat, szervezhet megfelelő társadalmi és jótékonysági programokat az egyház keretein belül, vásárolhat, bérelhet, eladhat vagy ajándékozhat más törvényes módon hozzájuthat anyagi eszközökhöz, melyeket felhasználhat a fent említett célok betöltésében, a tevékenységek és szervezések kivitelezésében, e keresztény egyházszervezet átfogó céljaival összhangban.

Az alapító tagok kijelentik, hogy az általuk létrehozott egyházi szervezet olyan vallási tevékenység végzése céljából alakult, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes és más törvénybe sem ütközik.

  1. Kapcsolata:

A Gyülekezet aktív kapcsolatot tart fenn a United Pentecostal Church International USA  Hazelwood-i központjával ( 8855 Dunn Road Hazelwood, Mo 63042, USA www.foreignmissions.com),      és más Egyházszervezettel világszerte, akik közös hitet nyertek a biblia alapján az Újszövetségi Szent írás szerint a közös üdvösség reményében.

  1. A Hit cikkelyei:

A Gyülekezet keresztény egyház elfogadja Jézus Krisztus evangéliumát és az apostoli hitvallást: vallja, hogy üdvözítője Jézus Krisztus, hit elve: a teljes szent íráson nyugszik. Vallja, hiszi és hirdeti a biblia, mint szent írás Istentől ihletett, Isten csalhatatlan szava, amely 66 könyvből áll, Ó-  és Új szövetségből.

  1. Az egyház felépítése:

A Gyülekezet legfőbb szerve a közgyűlés.

A közgyűlés tagjai:

– Az Országos Bizottság tagjai

– Megbízott tisztviselők

– Azok a lelki munkások, akik rendelkeznek Általános- vagy Felavatott       prédikátori engedéllyel

               VII. Általános közgyűlés:

Ezen a gyűlésen az Országos Bizottság tagjai  bírnak szavazati joggal, továbbá minden ezen egyház szervezetbe tartozó gyülekezetek lelki pásztorai, akik az egyház  pénzügyi tervével egyetértenek, és eleget tesznek e területen és gyakorolják azt legalább három éve.  Ezeknek a pásztoroknak legalább tizenöt taggal kell rendelkezni a gyülekezetben, akik rendszeresen látogatják a gyülekezetet, és adományaikkal támogatják azt. Azonban azok a pásztorok nem vehetnek részt a szavazáson, akik ellem valamilyen eljárás indult, továbbá erkölcstelen élettel bűnbe   estek a szent írás szerint. 

Amennyiben az egyház anyagi lehetősége megengedi évente országos konferenciát, kell tartani ugyanabban az időpontban, melynek helyét és dátumát az országos bizottság határozza meg.

       VIII. A szokásos ügyrend a következő:

  1. 1. Az Általános Közgyűlést az Országos Elnök nyitja meg, vezeti le és elnököl.
  2. Visszatekintés a legutóbbi konferenciára.
  3. A tisztviselők jelentései.
  4. A meghatározott célokra alakított bizottságok jelentései.
  5. Folyó ügyek.
  6. Új ügyek, nyílt fórum.

Minden új ügyet, beleértve az indítványokat is, először írásban az Országos Bizottság elé kell tárni. Ha a bizottság jóváhagyja a közgyűlés tagsága elé viszi, miután egy indítványt a közgyűlés elé tártak, ha az országos bizottság úgy kívánja a gyűlés tagjainak joga van azt megvitatni többségi szavazattal jóvá hagyni, kiegészíteni vagy hatálytalanítani.

Közgyűlést indokolt esetben az Országos Elnök vagy az Elnökhelyettes hívja össze. A rendkívüli általános közgyűlés célját írásban és ismertetéssel kell a közgyűlés elé tárni, ajánlott levélben, legalább harminc nappal gyűlés előtt. A közgyűlés témájának arra az ügyre kell korlátozódnia, amely miatt a közgyűlést összehívták.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazattal bíró tagok 51 %- azaz ötvenegy százaléka jelen van. Határozatképtelenség esetén, azonos napirendű ponttal tizenöt napon belüli időpontra újabb Közgyűlést kell összehívni, mely a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  2. A Gyülekezet alapszabály-módosításának jóváhagyását, a jelenlevő alapító tagok fogadják el, és ugyancsak ők választják meg az első Országos Bizottság tagjait.
  1. A megválasztandó tisztviselők megválasztása, amely a visszavonásig tart.
  1. Az Országos Bizottság döntéseinek jóváhagyása, módosítása, amely az alapszabály módosítását és a tisztség kiüresedésével kapcsolatos szavazások.
  2. A Közgyűlés minden olyan ügyet megtárgyalhat, amelyet az Országos Bizottság a közgyűlés elé visz.
  3. Országos Bizottság:

Az Országos Bizottság a Gyülekezet operatív irányító szerve, amely áll az alábbi tagokból:

  • Országos elnök
  • Országos elnökhelyettes
  • Országos titkár

Az Országos Bizottság tagjait közgyűlésen többségi szavazattal választják meg az egyházba tartozó gyülekezetek lelki munkásai. Az Országos Bizottsági tagok megbízatása a visszavonásig érvényes.

A Gyülekezet képviseletét az országos elnök önállóan látja el, és önállóan ír alá.

Az elnökhelyettes az országos titkárral együttesen képviseli a Gyülekezetet, és együttesen gyakorolják az aláírási jogot. 

Az országos vezetők munkáját támogatják és segítik a körzeti presbiterekből álló testület valamint a megbízott tisztviselők, akik lelkipásztor munkát végeznek a gyülekezetben.

Ha az Országos Bizottságban nincs egyetértés vitás kérdésben úgy az Országos Elnök döntése a mérvadó, a Bizottsági tagoknak ezt el kell fogadni. Amennyiben ez megegyezik az Újszövetségben foglaltakkal Jézus Krisztus tanításával, továbbá az apostoli tanítással.

  1. A tisztség megüresedése:

Ha egy tisztség megüresedik az országos bizottságban lemondás, haláleset vagy távozás miatt az Országos Bizottság jelöl ki valakit, akit a közgyűlés többségi szavazattal megerősít a tisztségében, vagy más személyt jelöl ki a bizottság a szavazásra, a tisztség betöltésére, de őt is a közgyűlés többségi szavazattal erősíti meg. 

  1. Az Országos Bizottság munkaköre a következő:
  1. A Gyülekezet minden tevékenységének felügyelete, mind szellemi, mind anyagi téren, és az országos célok, a fontossági sorrendek megállapítása.
  1. Minden felavatásra vagy szolgálati engedélyre jelölt lelki munkás megvizsgálása és engedélyezése, azoknak ajánlása vagy felmentése.
  1. Felülvizsgálhat mindenféle sérelmet és panaszt, melyek bármely taggal vagy a helyi gyülekezettel szemben felmerülnek.
  1. A Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy beiktasson vagy felmentsen egy pásztort a helyi gyülekezetekben.
  1. Hogy intézzen minden pénzalapi bevételt és kiadást, de csak az országos elnök jóváhagyásával Minden államtól kapott anyagi támogatás országos elnök hatáskörébe tartozik, és neki kell elszámolni azzal az állami szervek felé. Minden más adomány melyben az egyház részesül az Országos Bizottság az országos elnökkel egyetértve, rendelkezik.
  2. Hogy módosításokat javasoljon az Egyházszervezet alapszabályában, és azokat a Közgyűlés elé tárja.
  1. Hogy egyszer egy évben átvizsgálja minden helyi gyülekezet pénztárkönyvét. Az országos elnök aláírása szükséges az igazoláshoz.
  2. Tájékoztassa, évi összesített jelentést adjon a közgyűlésnek a konferencián.
  1. Hogy rendszeres összejövetelt tartson minden évben, lehetőleg félévente, az Egyházszervezet ügyeinek igazgatására, amennyiben az anyagi feltételek ezt lehetővé teszik.
  1. Hogy munkaköri leírást készítsen, követelmények és útmutatások megállapításával minden megbízott személy számára, akik az Országos Bizottság irányítása alatt működnek, mint pld. a Vasárnapi Iskola Elnöke, az Ifjúsági Elnök, a Női Csoportsegítő stb..
  1. Kijelölheti tiszteletbeli tagoknak azokat, akik korábban az Országos Bizottság Tagjaiként szolgáltak, és akik hetven évnél idősebbek. A tiszteletbeli tag látogathatja a Bizottsági gyűléseket, tanácsot adhat, sőt képviseli a Gyülekezeten belül az Országos Bizottságot hivatali funkcióikban, ha a Bizottság úgy kívánja, de nincs szavazati joga az Országos Bizottságban.
  1. A kötelességek végrehajtása:
  2. Kötelességeinek végrehajtásában, ahogyan azt ebben az alapszabályban vázoltuk, az Országos Bizottság megegyezés alapján tevékenykedik, illetve az országos elnök döntése alapján.
  1. Bármely szavazó Bizottsági tagszavazásra tehet bármilyen tárgyat, amelyet indítványban a Bizottság elé tárt, de az ilyen indítványt támogatnia kell egy másik szavazó Bizottsági tagnak. Azonban amennyiben nincs egységes vélemény a vitatott témában úgy az országos elnök döntése a mérvadó.
  1. Minden egyes tétel vagy tárgy, amely szavazást igényel, szóban kerül ismertetésre a Bizottság elé kerülő témában.

 

  1. Általános tisztviselők:

    A Gyülekezetben a következő Általános Tisztviselők tevékenykednek:

Az Elnök, az Elnökhelyettes a Titkár és a pénztáros.

  1. Az általános Tisztviselők választása a megalakulást követően:

Választási procedúra az Országos Bizottságban, ha egy tisztség megüresedik lemondás, haláleset vagy távozás miatt a megüresedett tisztség betöltésére az Országos Bizottság jelöl ki alkalmas személyt. Míg az esedékes általános közgyűlést megtartja, akit többségi szavazattal a közgyűlés megerősít tisztségében. Ha az országos elnök meghal az ő helyébe az országos elnökhelyettes lép. Míg a közgyűlést nem hívják újból össze. E közgyűlésen többségi szavazattal meg kell erősíteni az országos elnöki tisztségében, amely tisztség a visszavonásig tart.

  1. Az általános tisztviselőkkel szemben támasztott   feltételek:
  2. Ahhoz, hogy valaki tisztséget viselhessen ebben az Egyházszervezetben, meg kell felelnie a Biblia követelményeinek: 1Tim. 3r. 1-7v.

Az Országos Bizottságnak minden személy jelölésénél figyelembe kell venni a fent említett igeszakaszt, és annak összehasonlítása alapján hozzon döntést.

  1.                    Az általános tisztviselők jogai és kötelességei

               Az Országos Elnök feladatköre:

  1. Felügyeli a munkát általánosságban az Országos Bizottsággal összhangban.
  2. Igyekszik fenntartani az összhangot, az egység és az együttműködés szellemét a magyarországi Egyházszervezetben.
  3. Joga van összehívni az Országos Bizottság valamennyi gyűlését és elnökölni azokon. Továbbá, elnököl valamennyi Általános Közgyűlésen.      
  1. Az Elnökhelyettessel joga van a Rendkívüli Általános Közgyűlést összehívni, ha szükséges.
  1. Joga van kézjegyével ellátni a felavatási és a szolgálati engedélyeket.
  1. Joga van felavatni a lelki munkásokat a szolgálatra az Országos Bizottsággal együttműködve.
  2. Az Egyházszervezet megbízottjaként felhatalmazással bír minden hivatalos és törvényes dokumentum, szerződés hitelkérelem, számla és minden egyéb okirat önállóan történő aláírására, az Egyházszervezet önálló képviseletére. A bankszámla felett önálló aláírásra jogosult.
  3. Felhatalmazása van bármely anyagi elszámoltatásra, elrendelhet jelentést bármely pénzügyletről, ha szükséges.
  4. Joga van napirendet kitűzni az Országos Bizottság gyűlésein.
  5. Felszólíthat, bármely Bizottsági tagot, és felkérheti, hogy adja elő ügyét, amely a Bizottság figyelmére tarthat számot.
  6. Joga van szavazásra bocsátani a napirenden szereplő bármely ügyet, miután megvitatták és (vagy) megtárgyalták azt, elhalaszthat egy szavazást későbbi alkalomra, vagy különleges Bizottság elé tárhatja az ügyet további tanulmányozás céljából, mielőtt szavazásra bocsátja azt.
  1. Abban az esetben, ha nincs egyetértés a Bizottságban úgy az ő döntése a mérvadó. El kell fogadni a Bizottságnak, ha élni kíván az elnöki jogával.
  1.   Az Országos Elnökhelyettes feladatköre:
  2. Összhangban dolgozik az Elnökkel, és ellátja azokat a feladatköröket, melyekkel az Elnök megbízza, illetve melyeknek elvégzésére felkéri.
  3. Abban az esetben, ha az Elnök nem tud jelen lenni valamelyik hivatalos ülésen, az Elnökhelyettes elnököl azon, teljes elnöki jogkörrel és tekintéllyel. Azonban semmilyen döntést nem hozhat az elnök tudta és beleegyezése nélkül.
  4. Az Egyházszervezet megbízottjaként joga van minden hivatalos és törvényes dokumentumot, szerződést, hitelkérelmet, számlát és minden egyéb okiratot az Országos Titkárral együttesen aláírni. A bankszámla felett együttes aláírásra jogosult, vagy az Országos Elnökkel vagy az Országos Titkárral együtt.
  1. Az Országos Titkár feladatköre:
  1. Az Elnökkel összhangban dolgozik és ellátja azokat a feladatköröket, amelyekkel

az Elnök megbízza, vagy amelyekre felkéri.

  1. Jegyzőkönyvet vezet az Országos Bizottság és a Közgyűlés elé tárt minden ügyről, valamint az azokról hozott döntésekről feljegyzést készít.
  2. Dossziét vezet minden szolgálati engedély kérelemről.
  3. Listát vezet azokról az aktív lelki munkásokról, akik bizalmat élveznek az Egyházszervezetben.
  4. Összegyűjti az egyházszervezeti jelentéseket, és kimutatást vezet a gyülekezetek számáról, a tagság létszámáról, valamint az új megtérők, a keresztelkedők, Szent Lélekkel betöltekezettek stb.. számáról.
  5. Az Egyházszervezet megbízottjaként joga van minden hivatalos és törvényes dokumentumot, szerződést, hitelkérelmet, számlát és minden egyéb okiratot az Országos Elnökhelyettessel együttesen aláírni. A bankszámla felett együttes aláírásra jogosult, vagy az Országos Elnökkel vagy az Országos Elnökhelyettessel együtt.
  1. Szolgálat:
  2. paragrafus: A lelki munkások alkalmassága és, a velük szemben támasztott követelmények:

Minden személy, aki a Gyülekezetben megbízás vagy választás útján szolgálatot végez, lelki munkásnak tekinthető. 

  1. A. Bárkinek, aki lelki munkásként kíván munkálkodni a Magyarországi Egyesült Pünkösdi Egyházban, Szent Lélek keresztségben kell részesülnie annak elsődleges jelével, a nyelveken szólással, ahogyan az Apostolok Cselekedetei 2:4, 10:46, 19:1-6, versekben olvasható, meg kell keresztelkednie az Úr Jézus Krisztus nevében az Apostolok Cselekedetei 2:38 vers szerint, valamint hinnie, tanítania és hirdetnie kell ezeket, és elhívást kell éreznie a szolgálatra.
  1. Minden kérelmezőnek, aki engedélyért vagy megbízólevélért folyamodik, kérdőívet kell kitöltenie, melyet az Országos Bizottság bocsát rendelkezésére, minden kérdést gondosan meg kell válaszolnia. A kérelmezőnek rendelkeznie kell pásztora vagy más lelki munkás ajánlásával a Gyülekezet és az Országos Bizottság többségének jóváhagyására van szüksége az Elnökkel összhangban.
  1. C. Minden kérelem elfogadása, elhalasztása vagy elutasítása az Országos Bizottság előjoga az Elnökkel összhangban.

Az Országos Bizottságnak a Prédikátori Igazolvány mellett éves Érvényességi Kartont kell kibocsátania, melyet az Elnök, vagy az Elnökhelyettes egyikének aláírásával kell érvényesíteni. Érvényes Tagsági karton nélkül minden Megbízólevelet és Prédikátori Igazolványt érvénytelennek kell tekinteni. 

  1. Minden lelki munkásnak együtt kell működnie az Egyházszervezet pénzügyi tervével, hogy bizalmat élvező tag maradhasson.
  2. paragrafus: A Helyi Prédikátori Engedély:

A helyi Prédikátori Engedélyt az Országos Bizottság adja ki az Országos Elnök, vagy az Országos Elnökhelyettes egyikének aláírásával.

  1. A helyi Prédikátori Engedély kiadásának feltételei:
  2. A Biblia legalább egyszeri egészében való elolvasása.
  1. Az Országos Bizottság által kiadott és ajánlott egyéb irodalom elolvasása.
  2. Pásztorának jóváhagyása.
  1. A kérelmező átlagosan legalább havonta egyszer-kétszer prédikált az elmúlt hat hónapban.
  2. Bizonyított hűsége helyi gyülekezetéhez és pásztorának való engedelmessége.
  1. Elkell végeznie egy speciális tanfolyamot, melyet az engedélyért
    folyamodóknak szerveznek, ahogy azt az Országos Bizottság meghatározza.
  2. Meg kell jelennie az Országos Bizottság előtt személyesen, és alá kell vetnie magát vizsgálatuknak. Ezután el kell nyernie a Bizottság tagjai többségének jóváhagyását.
  3.       A szolgálat korlátai:
  4. Egyetlen Helyi Engedéllyel rendelkező lelki munkás sem keresztelhet, szolgálhat ki Úrvacsorát, celebrálhat házasságkötést, vagy tengetést, és más pásztori teendőt sem láthat el. Segédkezhet azonban a fenti szolgálatokban pásztora irányítása alatt.
  1. Egyetlen Helyi Engedéllyel rendelkező lelki munkás sem szavazhat, mint az Általános Közgyűlés tagja. Részt vehet a Közgyűlésen a hallgatóság soraiban, de nem szavazhat.
  1. paragrafus: az Általános Prédikátori Engedélyt többnyire pásztorok kapják:
  1. Az Általános Prédikátori Engedélyt az Országos Bizottság adja ki, és az Országos Elnök, vagy az Országos Elnökhelyettes egyikének aláírásával kell érvényesíteni.
  1. Az Általános Prédikátori Engedély kiadásának feltételei:
  1. Aktív lelki munkásként, hűségesen kellett tevékenykednie az úr munkájában az elmúlt 3 évben, legalább egyszer prédikálva hetente, és teás területeken is bizonyítania kellett a szolgálatra való elhívását.
  2. Legalább egyszer végig kellett olvasnia a Bibliát.
  3. El kellett olvasnia azokat az anyagokat, melyeket az Országos Bizottság kér.
  1. Speciális tanfolyamot kellett végeznie, melyet az általános engedélyért folyamodók számára tetveznek, ahogyan az Országos Bizottság meghatározza.
  2. Minden Általános Engedélyért folyamodónak meg kell jelennie személyesen az Országos Bizottság előtt, és alá kell vetnie magát vizsgálatuknak mielőtt az Általános Engedélyt, kiadják. El kell nyernie az Országos Bizottság tagjai többségének jóváhagyását.
  3. Az Általános Engedéllyel rendelkező lelki munkás végezhet pásztori feladatokat, keresztelhet, celebrálhat temetést, házasságkötést, és kiszolgáltathatja az úrvacsorát.
  1. Az Általános Engedéllyel rendelkező lelki munkás teljes jogú tagként szavazhat a Közgyűlésen, amennyiben pásztorként szolgál és hűségesen végezte az úr munkáját az Országos Bizottsággal együttműködésben.
  1. Ha egy általános engedéllyel rendelkező lelki munkás nem pásztorként szolgál bármelyik gyülekezetben mindenben a pásztora irányítása alá, tartozik. Csak olyan szolgálatot végezhet, amellyel a pásztora megbízza. A pásztora felmentheti a szolgálata alól ha engedetlen, nem látja el feladatát tisztességesen, amellyel a pásztora megbízza. A pásztorárnak ebben az esetben értesítenie kell a körzeti presbitert és az Országos Elnököt, ha ezt nem teszi fegyelmi eljárást kell indítani ellene.
  2. paragrafus: A Felavatott Prédikátori Engedély:
  3. A. A Felavatási Engedélyt az Országos Bizottság adja ki, és az Országos Elnök, vagy az Országos Elnökhelyettes egyike aláírása érvényesíti.
  4. A felavatás feltételei:
  5. A kérvényezőnek Általános Engedéllyel kell rendelkeznie. és aktív pásztorként, hűségesen kellett tevékenykednie az Úr munkájában az elmúlt 10 évben, és bizonyítania kellett elhívását a szolgálatra.
  1. Minden kérvényezőnek meg kell jelelnie személyesen az Országos Bizottság előtt, hogy megvizsgálják, mielőtt felavatásához hozzájárulnak.
  1. Ahhoz, hogy valaki az Országos Bizottságban valamilyen tisztséget betöltsön legalább három

éve felavatott prédikátori igazolvánnyal kell rendelkeznie.

  1. A szolgálat korlátai:

Minden felavatott lelki munkás teljes jogú tagként szavazhat a Közgyűlésen, amennyiben hűségesen tevékenykedett az Úr munkájában, az Országos Bizottsággal együttműködve.

  1. paragrafus: Különleges körülmények:
  2. A szolgálatra jelölt, aki elfogadható eredménnyel elvégezte az Egyházszervezet Bibliaiskoláját és rendelkezik a Bibliaiskola igazgatójának jóváhagyásával, folyamodhat Helyi Engedélyért. Alkalmasnak tekinthető a szolgálatnak erre a fokozatára, amennyiben megjelenik az országos Bizottság előtt, és elnyeri a Bizottság tagjainak többségi jóváhagyását, abban az esetben ha rendelkezik pásztora ajánlásával.
  1. Az a szolgálatra jelölt, aki pásztori tapasztalattal rendelkezik egy másik Egyházszervezetből, kaphat Általános Engedélyt a Gyülekezetben a következő feltételekkel:
  1. Aktívan szolgált az elmúlt 2 évben.
  1. Egyetért az Országos Bizottság által kiadott irodalmi anyagokban foglaltakkal, mire a felavatásért folyamodik.
  2. Hajlandó elvégezni az Általános Prédikátori Engedélyért folyamodók speciális tanfolyamát, melyet az Országos Bizottság határoz meg.
  1. Megjelenik az Országos Bizottság előtt, ahol vizsgálat után elnyeri a Bizottsági tagok többségének szavazatát.
  2. Az ilyen lelki munkás részt vehet a Közgyűlésen a hallgatóság, között, de nem szavazhat, amíg 3 éven át nem szolgált hűségesen a jelen Gyülekezetben.
  1. Mindenféle kivételt az ezen szabályzatban felsorolt követelmények alól, melyek szolgálati engedély kiadására vonatkoznak a Gyülekezetnek, egyhangúlag jóvá kell hagynia és az Országos Bizottság tagjainak is.

 

  1. paragrafus: A házasság és az elválás – a Vétlen fél oldaláról:
  2. Minthogy a lelki szolgálat a legmagasabb hivatal a földön, senki sem alkalmas szolgálatra, aki miután betöltekezett Szent Lélekkel, bármely ok miatt elvált, házasságtörést vagy paráznaság okán kívül (annak részéről, akitől elvált) majd Újra megházasodott, vagy miután betöltekezett Szent Lélekkel összeházasodott olyan személlyel, aki elvált házasságtörés vagy paráznaság okán kívül, melyet az követett el, akitől elvált. Továbbá, ha paráznaság vagy házasságtörés okán felbomlik a házasság, más bizonyítékot is be kell mutatni az Országos Bizottságnak erre az okra, nem csupán az elvált személy saját bizonyságtételét. Minden lelkimunkásnak alapos vizsgálatra kell felkészülnie, és teljes szívvel együtt kell működnie az Országos Bizottsággal. A fent említett idézet a megtért szolgáló testvéreknek szól. Csak rájuk alkalmazható.

„Aki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el,   „házasságtörő” (Máté 19:9). „Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt, és aki elbocsátott asszonyt vesszen el, paráználkodik” (Máté 5:32). Ha valaki elkövette ezt a bűnt, a vétlen személy szabadon megházasodhat újra, de csak az Úrban. 

  1. Az Országos bizottság eljárása ilyen esetekben a következő:
  2. Az Országos Bizottságnak meg kell próbálnia kideríteni, vétlen-e a kérdéses fél.
  1. A kérdéses lelki munkásnak személyesen kell vallomást tennie, írásban.
  1. A Bizottságnak meg kell kapnia legalább két másik megbízható tanú bizonyságát is írásban.
  1. Az Országos Bizottságnak meg kell próbálnia megállapítani, hogy a sértett fél becsületes életet élt-e, és semmi sem róható–e fel neki a válás előtti és utáni időszakra vonatkozóan.
  1. Az ilyen esetekben a lelki munkásnak vagy az arra jelöltnek háromnegyedes többségi szavazatot kell elnyernie az Országos Bizottságtól ahhoz, hogy engedéllyel rendelkező lelki munkásként szolgálhasson. Az elnökkel összhangban szolgálhasson.
  1. Abban az esetben, ha egy lelki munkás elválik vagy felbontja jegyességét bármilyen okból, meg kell jelennie az Országos Bizottság előtt, ahol megpróbálják megállapítani, hagy az illető becsületes módon élt-e, feddhetetlen-e a válás vagy a szakítás előtti és utáni időszakban. Ha az illető személy vétkesnek találtatik, az Országos Bizottság eljár ellene, e szabályzat szerint, a Bibliával összhangban.

A vizsgálatot és az intézkedést az Országos Bizottságnak kell lefolytatnia a fentebb közölt 6. paragrafus B. pontja szerint.

  1. Paragrafus: Az erkölcstelen viselkedés:
  1. A. A Gyülekezetben a lelki munkási tagságot vagy szolgálat végzését az erkölcstelen viselkedés kizárja. Erkölcstelenség alatt a következő fogalmakat értjük: házasságtörés, paráznaság, homoszexualitás, vérfertőzés és/vagy más egyéb szexuális magatartás, melyet az Országos Bizottság perverznek vagy erkölcstelennek ítél. „Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét,

paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt, és aki elbocsátott asszonyt veszen el

paráználkodik” (Máté 5:32) „Mondom pedig néktek, hogy aki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő, és aki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő” (Máté 19:9) „Avagy nem tudjátok-é, hogy igaztalanok nem örökölhetik Isten országát, ne tévelyegjetek, se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők   nem örökölhetik Isten országát” (I. Kor. 6:9). „Annak okáért adta is őket az Isten szívük kívánságaiban tisztátalanságra. hogy egymás testét megszeplősítsék. Mint akik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, aki mind örökké áldott. Ámen. Annak okáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra, mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre hasonlóképpen a férfiak is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmesedvén és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvevén önmagokban. És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, azonképpen odaadta őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek” (Róma 1: 24-28).

  1. Ha bármely lelki munkás, aki a mi szervezetünkben tevékenykedik, vétkesnek bizonyul paráznaságban vagy bármely más erkölcstelen cselekedetben, azonnal visszavonásra kerül a szolgálat engedélye. Amennyiben mély bűnbánatot gyakorol és megtér a bűneiből legalább 3 évig, bizonyítja, hogy tiszta bűn nélküli életet él, úgy a pásztora kérésére Helyi Engedélyért folyamodhat, de csak az Engedély megadása után szolgálhat. Továbbiakra nézve az Országos Bizottság döntése a mérvadó felé.
  2. Abban az esetben, ha egy lelki munkás írásban bevallja erkölcstelen cselekedetét és átadja érvényességi kartonját és valamennyi igazolványát, az Országos Bizottságnak vagy az elnöknek nem kell további kivizsgálást folytatnia ügyében. Az ilyen lelki munkás ebben az esetben sem állhat vissza a szolgálatba a Gyülekezetbe.
  3. Bármely lelki munkás, aki tagja volt már másik Egyházszervezetnek vagy más Egyházszervezetben szolgált és vétkesnek bizonyult házasságtörésben, paráznaságban vagy bármilyen egyéb erkölcstelenségben akár saját bevallása, akár kivizsgálás során, nem alkalmas arra, hogy szolgálati engedélyt kapjon vagy felavassák a Gyülekezetünkben. Kivéve, ha 3 évig bizonyította, hogy megtért a bűneiből és hűségesen látogatja az istentiszteleti alkalmakat hűséges és engedelmes a pásztorhoz, a Gyülekezethez a Szent írás és ez alapszabály szerint mindenben együtt működik a pásztora ajánlásával, folyamodhat helyi engedélyért, de csak a helyi gyülekezetben szolgálhat. Továbbiakban az Országos Bizottság döntése a mérvadó irányában.
  4. Az erkölcstelen viselkedés vádjának kivizsgálása során az Országos Bizottságnak többségi szavazattal kell döntést hoznia az ilyen esetekben, az elnökkel összhangban.
  5. paragrafus: Az erkölcsi kötelezettségek:
  6. „Igaz ez a beszéd: Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Szükséges annak okáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mérsékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos. Nem borozó, nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó, hanem szelíd, versengéstől ment, nem pénzsóvárgó, Ki a maga házát jól igazgatja, gyermekeit engedelmességben tartja, minden tisztességgel, (Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni, mi módon visel gondot az Isten egyházára?) Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívül valóktól, hogy gyalázatba, és az ördög tőrébe ne essék” (1 Tim. 3: 1-7).
  1. „Ha van feddhetetlen, egy feleségű férfiú, akinek hívő, nem kicsapongással vádolt, avagy engedhetetlen gyermekei vannak. Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára, nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedő, nem rút nyerészkedő. Hanem vendégszerető, jónak kedvelője, mértékletes, igaz, tiszta, maga túrtető. Aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket” (Tit. 1: 6-9).
  2. Bárki, akinek panasza vagy sérelme van a Gyülekezet valamelyik engedéllyel rendelkező vagy felkent lelki munkásával szemben, panaszát vagy sérelmét írásban kell az Országos Bizottságnak elküldenie. Az Országos Bizottság ki fogja vizsgálni panaszát és megteszi a szükséges lépéseket a probléma megoldására. Joga van bármely megvádolt lelki munkásnak szembenéznie vádolójával az Országos Bizottság előtt.

A körzetek nem önálló jogi személyek.

XII. A körzetek:

Figyelembe véve, hogy a Gyülekezet  tagjai elsősorban Magyarország több regionális részéről tevődnek össze, a Gyülekezet már megalakulásakor hat körzetet jelöl meg: Északkeleti Körzet, Északnyugati Körzet, Pest Megyei Körcet, Délnyugati Körzet, Nyugati Körzet és Északi Körzet. Minden körzetnek egy Körzeti Presbitere van, akit a Országos Bizottság jelöl és az Általános Közgyűlés választ meg. Ahogy a Gyülekezet növekszik és Fejlődik, az Országos Bizottság további körzeteket is megállapíthat és a jelenlegi körzeteket is, átnevezhetik.

XIII. A helyi gyülekezetek:

A helyi gyülekezetek nem önálló jogi személyek. 

  1. Minden gyülekezet, amely ennek az Egyházszervezetnek a tagja, az Országos Bizottság irányítása alá tartozik.
  1. Az Országos Bizottság adja ki minden helyi gyülekezetnek az egyházi gyülekezésre szóló engedélyt, és írásban tájékoztatót ad a célokról, a tagságról, a vezetésről, a szervezetről és az istentiszteletek tartásának formájáról.
  1. Valamennyi helyi gyülekezetnek feljegyzést kell vezetnie minded bevételről, kiadásról és anyagi tevékenységről olyan egységes elszámolási formában, melyet az Országos Bizottság állapít meg. A helyi gyülekezetek elszámolásait az Országos Bizottságnak negyedévente fel kell terjesztenie. Az Országos Bizottság azonban bármikor vizsgálatra kérheti a könyvelést. A helyi gyülekezetnek is bevételeit és kiadásait bizonylatolnia kell az adójogszabályok figyelembevételével.
  2. Minden helyi gyülekezetnek havi statisztikai jelentést kell kitöltenie, melynek szabvány nyomtatványát az Országos Bizottság bocsátja rendelkezésre, és azt az Országos Titkárnak kell elküldenie, aki kérésre az Országos Bizottság rendelkezésére bocsátja a másolatokat.

 Célja a helyi gyülekezetnek:

  1. 1. Hogy létrehozzon és fenntartson egy Istentiszteleti helyet.
  1. Hogy egyesítse hitben az embereket a szeretet és a közösség kötelékében.
  1. Hogy összejöjjenek, és igaz módon imádják Isteni lélekben, és szellenti tanításokat kapjanak. „Az Isten lélek. és akik őt imádják., szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.. Ján. 4:24.) …És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig, pásztorokul és tanítókul: a szedtek tökéletesítése céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten fiában való hitnek és az ó megismerésének egységére, érett férfiúságára, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére,hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tovahány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által, hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk. Abban, aki a fej, a Krisztusban” (Eféz. 4r. 11-15).
  1. Hogy megmutassák az elveszetteknek az élethez vezető utat, ismertetve velük otthon és külföldön az üdvösség igazi tervét, és buzdítsák a híveket a Szent Lélekkel való betöltekezésre. „Másnap látá János Jézust őhozzá menni, és monda: Imé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneid” (Ján. 1:29,). „Ha azért ti gonosz létetekre, tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékot adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik” (Luk.11,:13). „Hanem vesztek erőt minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim, úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samáriában és a földnek mind végső határáig” (Ap. Csel. 1:8) „Péter pedig monda nékik: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára: és veszitek a Szent Lélek ajándékát”(Ap.Csel.2: 38).
  1. Hogy szabályokat állítsanak fel a keresztény magatartásra Isten Igéje alapján. (Titus 2. rész,)

Tagság:

  1. 1. Bárki, aki hiszi és elfogadja az Apostoli Tanítást, ahogyan az a mi Hitcikkelyeinkben szerepel, tagja lehet a Gyülekezetnek. Minden tagnak valamelyik helyi gyülekezethez kell tartoznia.
  1. Mint a helyi gyülekezet tagjának, mindenkinek vállalnia kell a következő kötelezettségeket:

a./ Meg kell tisztítania magát minden testi- és lelki tisztátalanságtól, és tökéletesednie kell szentségben, Isten Félelemében. „Mivelhogy Ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten Félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket” (II. Kor. 7:1) (A dohányzás bármely formája tisztátalanságnak tekintendő)

 b./ Úgy kell viselkednie mindenhol, ahogy keresztényekhez méltó.

 c./ Törekednie kell a testvéri szeretet szellemének kimutatására és az Isten népével való közösségre.

 d./ Nem hanyagolhatja el gyülekezetét, ahogy szokásuk némelyeknek. „E1 nem hagyván a maguk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget” (Zsid. 10: 25),

 e./  Támogatnia kell a gyülekezet munkáját imával és anyagi segítséggel, ahogy Isten vezeti (Mal. 3:10, I Kor. 16: 2).

  f./ Családi és egyéni imádati alkalmakat tart.

  g./ Kerülnie kell az istentelen és világi szórakozásokat (nem minden szórakozás és kikapcsolódás ártalmas), hogy feddhetetlen és tiszta maradjon e gonosz nemzedék közepette is, és ne hozzon szégyent Krisztus nevére.

h./ Tartania kell magát a helyi gyülekezet szabályához, ahogyan azt az Alapszabály   XIII. pontja, előírja (Tit. 2: 1-10, Zsid. 13: 17).

i./ Minden egyháztagnak, aki az egyházat megalakította, és aki később csatlakozik az egyházhoz, egyházfenntartói hozzájárulást kell fizetnie (2.000 Ft/év) mely összeget az egyháztag köteles minden évben az év első negyedében az egyház bankszámlájára befizetni.

Belépés:

Bárki, ki alkalmas és elfogadja a fenti kötelezettségeket tagjává, válhat a gyülekezetnek, nevének és címének bejegyzésével a pásztornál vagy a titkárnál, és elfogadja a Gyülekezet közösségi jobbját.

Egyházfegyelem:

a./ Bár-melyik tag, aki elmulasztja vagy elutasítja a kötelezettségeket és a gyülekezet szabályainak megtartását az első és a második intés után is, automatikusan kizárható. „A mi Urunk Jézus Krisztus nevében pedig, rendeljük néktek atyámfiai, hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól, aki rendetlenül él, és nem ama utasítás szerint, amelyet mi tőlünk kapott” (II. Thes. 3:6) Vagy a következőképpen kell eljárni vele szemben: 

b./ Ha az egyház bármelyik tagját előveszi valami bűn, a Galátzia 6: 1, az I. János 5: 16, 17 és a Jakab 5: 19, 20 versek szerint kell eljárni vele szemben. Galátziai 6: 1: „Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti lelkiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek lelkével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. I. János 5: 16-17: „Ha valaki látja, hogy az ő atyafia vétkezik, de nem halálos bűnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, aki nem halálos bűnnel vétkezik. Van halálos bűn, nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön. Minden igazságtalanság bűn: de van nem halálos bűn is.” Jakab 5: 19-20: „Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól, és sok bűnt elfedez.”

c./ Bármely sérelem merül fel a gyülekezet egyéni tagjai között, a Máté i8: 15-18 szerint kell eljárni: „Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet, vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek: ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő. Bizony mondom néktek, amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen: és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen”. Ha a gyülekezet bűnösnek találja a vádolt személyt, kiközösítheti a tagság közül, hacsak meg nem tér, és nyilvánosan bűnbánatot nem tart.

Tisztviselők:

  1. A helyi gyülekezet tisztviselői a következők lehetnek, ha a pásztor jónak látja: a pásztor, segédpásztor, a diakórusok vagy a gyülekezeti bizottság (legalább három, de nem több mint hét fő) akik fontos ügyekben, egyházfegyelmi kérdésekben tanácsadóként szolgáinak a pásztornak: valamint a titkár/pénztáros (aki lehet egy vagy két személy). Más tisztviselők is állíthatóak szolgálatba, ha azt a pásztor és az Országos Bizottság szükségesnek látja. A helyi gyülekezet tisztviselői közül csak a pásztor és a segédpásztor tekintendő lelki munkásnak.
  1. Bármelyik tisztviselő, aki nem mutat kellő érdeklődést tisztsége betöltésére vagy ha két három alkalommal indokolatlanul hiányzik nem látogatja az alkalmakat, felmenthető szolgálata alól a pásztora által.
  1. Minden helyi gyülekezeti tisztviselőt a pásztor jelül ki, legalább egy éve jó hírnévnek örvendő tatinak kell lennie, kivéve az újonnan alakult gyülekezetek esetében

A pásztor: 

  1. A helyi gyülekezet pásztorát az Országos Bizottság jelöli ki, és ugyanaz mentheti fel. Minden pásztornak az Országos Bizottság irányítása alatt kell munkálkodnia, a területéhez tartozó körzeti presbiterrel összhangban, gondosan összehangolva vele munkáját.
  1. A 15 tagnál többet számláló helyi gyülekezet esetében az Országos Bizottság kijelölheti a pásztort, de azt a helyi gyülekezet többségi szavazatának kell megerősítenie. (Az ilyen szavazásnak titkosan kell megtörténnie a körzeti presbiter vagy az Országos Bizottság tagjának részvételével.) az elnök tudtával.
  1. A pásztor kijelölhet más tisztviselőket gyülekezetében egyéves időtartamra, de azokat a körzeti presbiternek vagy az Országos Bizottságnak kell hivatalukban megerősítenie. Minden helyi gyülekezeti tisztviselőnek a pásztor irányítása alatt kell munkálkodnia. Ha valaki engedetlen a pásztora felmentheti a szolgálata alól, az Elnök tudtával. A pásztor úgy tekintendőt mint a gyülekezet Isten által rendelt fele, akin keresztül Isten vezetheti az Ő népét. Ez nem teszi a pásztort úrrá Isten öröksége felett, hanem sokkal inkább szellemi atyjává, a nyáj pásztorává, Isten népének vezetőiévé emeli. Ha e u keresztény szembefordul pásztora intésével és utasításával, valójában Isten ellen lázad. Igen súlyos dolog, bárki részéről, ha a szolgálat ellen fordul. „Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok” (1 Krón. 16r. 22v.; Zsidó. 13r. 17v.) megfelel ezen alapszabály feltételeinek lásd a 11-es pont helyi gyülekezet szabálya 1-7 ifi!.
  1. Az 50 tagnál többet számláló helyi gyülekezetek esetében a gyülekezet megválaszthatja saját pásztorát, amennyiben az a Magyarországi Egyesült Pünkösdi Egyház engedéllyel rendelkező lelki munkása. Hivatalát az Országos Bizottság erősíti meg. A pásztornak ugyancsak ki kell jelölnie a tisztviselőket egyéves időtartamra, de azokat hivatalukban a helyi gyülekezet többségi szavazatának kell megerősítenie. Ha a pásztor jónak tartja.

A pásztor feladatköre a következő:

  1. Prédikálja és tanítja az Igét Istentől kapott képességei szerint.
  2. Meglátogatja a betegeket és imádkozik értük. A betegek meglátogatására más szolgáló testvéreket is kijelölhet.
  1. 3. Bátorítja a gyengéket.
  1. Inti és figyelmezteti és felmenti a rendetleneket. „Kérünk továbbá titeket atyámfiai, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félelmes szívűeket, gyámolítsátok az erőtleneket, türelmesek legyeteket mindenki iránt” (I.Thes. 5: 14). „Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat az eljöveteikor, és az ő országában. Hirdesd és igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással” (II. Tini. 4: 1-2).
  2. Tanácsol, ha szükséges, és készen áll minden jó cselekedetre.

A pásztor felhatalmazása a következőkre szól:

  1. Felügyeli, és kézben tartja a helyi gyülekezet minden érdekeltségét és tevékenységének területeit, szellemi és materiális szinten, nem úgy, hogy uralkodjék Isten örökségén, hanem mint Isten nyájáról gondoskodó, felügyelve arra, nem kényszerítésből, hanem örömest, nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal (1 Pét. 5: 2-3) amennyiben felelősséget érez, hogy vigyázzon és gondot viseljen azokra, akik rá vannak bízva.
  1. Meg kell vele tanácskozni a helyi gyülekezet bármely fontosságú ügyét, akár szellemi, akár erkölcsi, akár anyagi vonatkozásúak azok. A tudta nélkül semmilyen szolgálatot sem végezhetnek a mellette szolgálók és a tagok.
  2. Elnököl a helyi gyülekezet minden megbeszélési összejövetelén és a helyi gyülekezeti bizottság ülésein. A végső döntést mindig mindenben ő hozza meg. A gyülekezetiek el kell fogadnia, amennyiben megegyezik a szent írás tanításaival.

A helyi gyülekezet: 

  1. Ha valamely ügyben a gyülekezetnek döntési javaslattételi joga van, a megbeszélést legalább három alkalommal előbb kell bejelenteni. Az első kihirdetés 15 nappal előbb legyen az összejövetel időpontjánál.
  1. Bármely megbeszélésen a jelenlévő helyi gyülekezeti egyháztagok a pásztor jóváhagyásával többségi szavazata dönt a kérdésekben. Ha nincs egyetértés a pásztor döntése a mérvadó a szent írás szabálya szerint azért, hogy ne okozzon zavart és az egység helyre álljon, továbbá szeretettben éljenek jó testvéri közösségben.
  1. A helyi gyülekezet megbeszélési összejövetelén a szavazó joggal rendelkező tagok életkora nem lehet alacsonyabb 16 évnél.
  1. Ha a pásztori tisztség kiüresedik felmondás elhalálozás vagy eltávozás miatt a helyi gyülekezet, választhat magának pásztort, de csak az országos bizottság tudtával és az Elnök jóváhagyásával, ahogy ez az alapszabály ki mondja.
  1. A helyi gyülekezetben csak azok bírnak szavazattal akik legalább két éve gyülekezetbe járó megkeresztelkedett önkéntes tizeddel és adakozásával támogatja a gyülekezetet és pásztora munkáját.
  2. A helyi gyülekezet tagjainak támogatni kell pásztorát az isten munkája végzésében, költségei fedezésében, továbbá a saját fenntartására szükségletében, önként szeretetből megegyezés alapján, ahogy azt a Biblia tanítja és Urunk Jézus Krisztus tanítása szerint. (Máté 10r. 10v.): „Méltó a munkás az ó jutalmára.”; (1 Kor. 9r. 14v.): „Ekképpen rendelte az úr is, hogy akik az Evangéliumot hirdetik, az Evangéliumból éljenek.”
  3. Minden gyülekezet önfenntartó gyülekezet Helyi adakozásokból és önkéntes tizedeikből tartja fenn magát és fedezi minden kiadását az intézmények felé. Ö a felelős az elhasznált, _ csatornadíj, villanyszámla, gázszámla, szemétdíj, kéményseprés és más közüzemi számlák fizetésére.

Sérelmek és panaszok:

  1. Bármelyik tagnak, akinek panasza, vagy sérelme van a pásztorral szemben, először, muszáj megpróbálnia vele együtt személyesen lerendeznie az ügyet. Amennyiben ez nem sikerül, a továbbiakban panaszát írásban kell először a Körzeti Presbiternek benyújtania, aki a panasz egy példányának megküldésével, a pásztort igazoló jelentés megtételére kéri fel.

Országos Pénzügyi Terv:

  1. Az Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház minden engedéllyel rendelkező lelki munkásának és helyi gyülekezetének együtt kell működnie a Pénzügyi tervvel, amint azt ebben a szabályzatban lefektettük.
  1. Minden lelki munkásnak be kell fizetnie a tizedét abba a helyi gyülekezetbe, amelynek tagja.
  2. Minden helyi gyülekezet havonta elküldi a tizedekből és az adakozásokból származó jövedelmének minimum tíz százalékát az Országos Pénztárba. Ezt módosíthatja, vagy kiegészítheti az Országos Bizottság, ha szükségesnek látja. Minden ilyen pénzalap az Országos Bizottság működéséhez kerül felhasználásra, valamint minden olyan szükségletre, amely az Egyházszervezet céljának betöltése érdekében felmerül.
  1. Az Országos Bizottság létrehozhat időleges pénzalapot különleges célokból, amennyiben szükségét látja. A helyi gyülekezet fedezheti az ilyen szükséglelet, ha lehetősége van rá. Minden ilyen pénzalapot az Országos Pénztár kasszájába kell küldeni.
  2. Az Országos Bizottság nyithat és fenntarthat mind hazai, mind külföldi (deviza) folyószámlát a bankban vagy más pénzügyi intézményben, kamatozás és megőrzés végett azon összegből, melyek az Országos Pénztárba beérkeznek.
  3. A helyi gyülekezetek önkéntes tizedeiből és akadozásaiból befolyt pénzösszegek az Egyházszervezet céljainak elérését szolgálják, a működéshez szükséges kiadások, az épületek fenntartásának fedezéséhez, a szolgálatok támogatására és kiadásaira a pásztorok, a segédpásztorok.

A Módosítások

E dokumentum módosítását először az Országos Bizottság gondolja át és hozza meg a döntését a módosításokkal kapcsolatban. Ha egyhangú döntés, azaz 100%-os (száz százalékos), a Bizottság tagjai a módosításokat elvégezhetik: azonban minden tisztséget betöltő lelkipásztort értesíteni kell minden ezen alapszabályok megváltoztatásáról.

Ha az Országos Bizottságban nincs 100%-os (azaz száz százalékos), egyetértés bármely változtatni kívánt módosításban úgy az Országos Bizottságnak az esedékes Általános Közgyűlés elé kell tárnia a módosításra vonatkozó tervét, mérlegelni. Az Általános Közgyűlésen többségi szavazattal kell megerősíteni jóváhagyni.

XVI. Feloszlás

  1. Feloszlás esetén az Országos Bizottság tisztséget betöltő tagjai az Országos Elnökkel összhangban hozzák meg a végleges döntést. Az Általános Közgyűlésen a jelenlévő tisztviselők lelkipásztorok többségi szavazatával jóváhagyja azt.
  1. b. Az Egyház minden vagyonából először az adósságokat kell fedezni. A fennmaradó vagyonnal kapcsolatban az Országos Bizottság az Elnökkel összhangban hoz határozatot, majd az Általános Közgyűlés elé tárja azt, és többségi szavazattal jóváhagyja azt.
  2. Szabályzatok

A fentebb már lefektetett szabályok mellett e keresztény Gyülekezet belső szabályokat alkothat a célok tökéletesebb betöltése érdekében. Bálmit, ami nem szerepel ebben a dokumentumban, az Országos Bizottság az elnökkel összhangban határoz meg, amennyiben nincs egyetértés az elnök döntése a mérvadó, de az esedékes általános közgyűlés többségi szavazattal erősíti meg. Ezeknek a belső szabályoknak teljesen meg kell egyeznie a szent írással, amelyet Urunk Jézus Krisztus jóváhagyott az Evangéliumokban, és amelyek megtalálható az apostoli tanításban, azokkal összhangban van.

Az Általános közgyűlés elfogadta és felhatalmazza az lapszabály aláírására.

Záró rendelkezések:

/1/ Az Alapszabályban alkalmazott mindennemű változtatás a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
/2/ Ezt az Alapszabályt a Gyülekezet Közgyűlése 2012. november 27.-i ülésén elfogadta.
/3/ Jelen Alapszabály a 2004. október 25-én elfogadott Alapszabály helyére lép.
/4/ Ez az Alapszabály a Gyülekezet minden tagjára nézve kötelező.

Pécs, 2012. november 27.

Kovács Mihály
Országos Elnök

Our Team

Our Beliefs

Worship Times

Events

Youth & Kids

Next Steps

Kapcsolat

7900 Szigetvár,
Deák Ferenc tér 20/C. Fsz. 3.

Kedd: 19:00 - 20:00-ig
Csütörtök: 19:00 - 20:00-ig
Vasárnap: 10:00 - 11:30-ig
14:00 - 15:30-ig

 

Adataink

Tel.: (246) 135-1135

egyhaz@istengyulekezete.hu

Egyház adószáma: 18918555-1-02
Technikai kódszáma: 0585
Nyilvántartási száma: 19-30M-1